Ha valakiről elmondható, hogy a mozgás az élete, akkor Gáspár Katára ez teljes mértékben igaz. Közel harminc évnyi oktatás után, a tanári pályát hátrahagyva ma már az Egerszegi Titánok jégkorongcsapatának erőnléti edzőjeként segíti a fiatal sportolókat – szakértelemmel, empátiával és mindenekelőtt szenvedéllyel. Egy olyan szakember, aki nemcsak az izmot építi, hanem a lelket is.
– Testnevelő tanárként végeztem a Testnevelési Egyetemen, majd megszereztem az atlétika szakedzői képesítést is. Versenyszerűen atletizáltam, így természetes volt az irány. Hazatérve tanítani kezdtem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd annak utódintézményeiben. Négy éve mondtam fel. Nem a tanítás volt a gond, hanem a körülmények. Huszonkilenc évig oktattam – testnevelést, kommunikációt, üzleti lélektant is. Aztán Bianka, aki aerobikra járt hozzám, egyszer megkérdezte, elvállalnám-e az U18-as csapat edzéseit. Akkor még nem tudtam ennyi edzést vállalni, így Gérczei Attilával közösen vezettük őket. Fél év után viszont Bianka megkérdezte: „Nem jönnél el erőnléti edzőnek?” – és jött a váltás.
Most tehát teljes állásban a jégkorong mellett dolgozol?
– Igen, de mellette személyi edzőként is dolgozom az XXL-ben, valamint aerobikoktatókat képzek a Fitness Company-nál. Őszintén? Azt hittem, soha nem fogok élsportolókkal dolgozni. A saját sportolói múltam miatt nem hittem, hogy végig tudnám nézni újra azt a szenvedést, amit én is átéltem. Aztán mégis itt kötöttem ki.
Korábban szeretted a jégkorongot?
– Tévén néztem néha, de élő meccsen sosem voltam. Amikor jöttem az első beszélgetésre, előtte néztem utána, hány harmad van, hány perces egy meccs. Kívülről könnyűnek tűnik – de amikor az ember belelát, rájön, mennyire összetett sport. Most már figyelem a meccseket, tanulok, kérdezek az edzőktől, és úgy érzem, egyre jobban megértem ezt a világot.
Én a munkában hiszek. Mindig elmondom a fiúknak, hogy ha a tehetség nem dolgozik, ugyanúgy elvész. Nem baj, ha valaki nem tud mindig ott lenni, de amikor itt van, adjon bele 150%-ot. És ha valaki otthon is dolgozik, már az is előrelépés. Kezdetekben sok gyakorlatot kellett jól megtanítani – amit ma már úgy hajtanak végre a fiúk, ahogy a nagykönyvben meg van írva.
A jégkorongban milyen képességeket kell fejleszteni?
– Mindent. Koordinációt (kinesztézia, térlátás, ritmusérzék), erőt, gyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot. A gyerekek bizonytalan talajon mozognak, két pengén, bottal irányítanak egy korongot, közben üldözik őket, és még lőni is kell. Ez az egyik legösszetettebb sport, amit ismerek.
Sok múlik a konditermen?
– Nagyon sok. Szerintem nálunk van az egyik legjobban felszerelt terem, és a srácok is nyitottak mindenre. Nálam az is alap, hogy elmagyarázom, mit miért csinálunk. Fontos, hogy ismerjék a sport elméleti hátterét. Akkor sokkal tudatosabb sportolók lesznek.
– A meccsekre is kijárok. Figyelem, mennyire jönnek vissza a gyakorlatok, mennyit bírnak. Aki rendszeresen dolgozik, az meccsen is bírja. Meccs előtt mindig írok nekik egy SMS-t. Bátorító, támogató üzenetet – de sosem nyomásgyakorlást. Nem írok olyat, hogy „győznötök kell”. Aki igényli, annak személyre szólót is küldök. Meccs után is írok mindig, akár nyerünk, akár veszítünk. Próbálom úgy megfogalmazni, hogy abból erőt tudjanak meríteni. A véleményemet az első edzésen is elmondom: mi tetszett, mi nem.
Volt kedvenc meccsed?
– Pár évvel ezelőtt U18-ban, az OHA elleni utolsó meccs. Előtte kikaptunk, még verekedés is volt talán. Aztán írtam egy olyan SMS-t a fiúknak, amit több szülő is megköszönt. Tudtam, hogy nyerni fogunk. A második harmadban még hátrányban voltunk, de feljöttünk, és vezettünk egy góllal. Az utolsó perc… azt senkinek nem kívánom. De nyertünk! Katarzis volt. Fontos volt, hogy a szezon utolsó meccse győzelemmel zárult – mert ez teljesen más energiákkal indítja el a következő évet.
– Az edzők feladata is nagyon összetett. A sportoló technikai, taktikai és fizikai fejlesztésén túl, egyre fontosabb szerepet kap a mentális felkészítés. Ebben próbálok minden segítséget megadni a fiúknak, ha igénylik.
Több mint négy éve vagy a klubnál. Hogy érzed magad?
– Nagyon jól. Már az elejétől befogadtak az edzők, nem volt megkülönböztetés, nem volt „na, mit tudhat ez a nő”. Fontosnak tartom, hogy női edzőként egy kicsit másképp látjuk a gyerekeket. Érzelmileg is jelen vagyunk. Néha babusgatni kell őket, máskor kicsit erőteljesebben kell fellépni velük szemben. És néha elég csak meghallgatni őket. Egy edző pedagógus, pszichológus, és néha – főleg nőként – egy második anya is. Én ezt a szerepet nagyon szeretem. A szezon elején mindig elmondom, mit várok el, és igyekszem figyelni, ki mire nyitott. Ha ez működik, az látszani fog az eredményekben is.
Gáspár Kata munkája túlmutat a fizikai felkészítésen: emberi kapcsolatokon, bizalmon és motiváción alapul. Játékosaink egy támogató mentort és igazi csapattársat kaptak személyében – aki minden nap bebizonyítja, hogy a sport nemcsak erőről, hanem szívből jövő elhivatottságról is szól.
Hajrá Titánok!
2025. október 29. Egerszegi Titánok
